!!! 2026. január 1-től változik az energetikai auditálási kötelezettség !!!
2026.01.01-től az energetikai auditálási kötelezettség jelentősen kibővül Magyarországon, így auditálásra kötelezett lesz minden olyan gazdálkodó szervezet, amelynek az éves energiafogyasztásának átlaga 3 év átlagában meghaladja a 10 TJ-t.
„Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. §-a a következő 2c. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „2c. energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet: az a gazdálkodó szervezet, amelynek a tárgyévet megelőző három évben az éves energiafogyasztásának átlaga az összes energiahordozót együttvéve meghaladja a 10 TJ-t, azzal, hogy a mérés nélkül továbbadott energia a továbbadó fogyasztásának számít;”
Példa a gyakorlatból:
Egy ipari vállalkozás az összes energiahordozót együttvéve:
2023-ban: 11 TJ
2024-ben: 9 TJ
2025-ben: 12 TJ energiát használt fel.
A 3 év átlaga: (11 + 9 + 12) / 3 = 10,67 TJ
Az ipari vállalkozás auditköteles, mivel a fogyasztás átlaga meghaladja a 10 TJ-t.
Átváltási segédlet:
1 kilowattóra (kWh) = 3,6 megajoule (MJ)
1 TJ = 1 000 000 MJ
| Energiahordozó | kWh | MJ | TJ |
| Villamosenergia 1 kWh | 1 | 3,60 | 0,0000036 |
| Földgáz 1 m3 | 10,54 | 37,944 | 0,000037944 |
| Gázolaj 1 l | 9,8 | 35,28 | 0,00003538 |
| Benzin 1 l | 8,9 | 32,04 | 0,00003204 |
„(1b) Energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet esetében a kötelező energetikai auditálás első elvégeztetésének határideje azon év október 10. napja, amelyet megelőző három évben az összes energiahordozót együttvéve az átlagos éves energiafogyasztása meghaladta a 10 TJ mennyiséget, függetlenül a 22/B. § (1) bekezdése szerinti regisztráció megtörténtétől. (2) Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt. (2a) Nem kell külön tanúsítványt szereznie annak az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetnek, amely vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítvány ezen energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezetre is kiterjed. Ha a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítványt a vállalkozáscsoport valamely tagja a Hivatal részére megküldte, a tanúsítványon szereplő további gazdálkodó szervezetnek ugyanazt a tanúsítványt már nem kell megküldenie a Hivatal részére.” (2) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 22. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet köteles az energetikai audit elkészítéséhez szükséges naprakész energiafogyasztási adatokat és kapcsolódó információkat az energetikai auditor részére a szükséges határidőben és megfelelő formában átadni.”
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 22/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gazdálkodó szervezetnek első alkalommal azon év június 30-áig kell regisztrálnia a Hivatalnál, amely évet megelőző három évben az összes energiahordozót együttvéve a gazdálkodó szervezet átlagos éves energiafogyasztása meghaladta a 10 TJ-t. Ezt követően a gazdálkodó szervezetnek minden év június 30-áig kell regisztrálnia. A regisztráció alkalmával a gazdálkodó szervezet nyilatkozik arról, hogy az energetikai auditálásra vonatkozó kötelezettség feltételei fennállnak-e.”
Mit jelent ez pontosan?
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása szerint energetikai audit elvégzése kötelező minden olyan gazdálkodó szervezet számára, amely:
• Az elmúlt három évben éves szinten átlagosan több mint 10 TJ energiát használt fel az összes energiahordozót együttvéve (villamos energia, földgáz, közlekedési üzemanyag, távhő, tüzelőanyagok stb.)
• Ahol a bérlemények felé történő mérés nélküli energiaátadás történt, ott az energiát a továbbadó vállalat fogyasztásának kell tekinteni. Ha pl. egy irodaház bérlőinek külön nem mérhető energiafogyasztása van, akkor az egészet a főbérlőre (üzemeltetőre) kell elszámolni.
Köteles energetikai auditálást végeztetni?
Energetikai audit
A jelenleg hatályos 2015. évi LVII. Törvény, illetve a 122/2015 (V.26.) Kormány rendelet szerint, minden nagyvállalat, tevékenysége energetikai jellemzőinek megismerése céljából köteles négyévente kötelező energetikai auditálást végeztetni.
Az audit segítségével a fejlesztések és az ISO 50001 energiairányítási rendszer alapjai is lefektethetők.
A 2012/27 EU direktíva hazai jogba történő átültetése alapján az Energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény kötelezi a magyarországi nagyvállalatokat az energetikai audit elvégzésére. A törvény fontos rendelkezése, hogy a nagyvállalatoknak négyévente meg kell ismételniük az auditálást.
Az audit elvégzésén túl az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCVI. törvény előírja, hogy a nagyvállalatoknak minden év június 30-ig regisztrálniuk kell a MEKH honlapján kialakított felületen.
A törvény értelmében energetikai auditra minden olyan vállalat kötelezett, amely több mint 250 főt foglalkoztat, vagy éves nettó árbevétele meghaladja az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege a 43 millió eurót.
A vállalati energetikai audit pénzben határozza meg a megtakarítási lehetőségeket, illetve az ezt eredményező lehetséges beruházásokat.
Kiterjed a vállalatnál alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározására, a fogyasztási trendek, lekötött kvóták elemzésére, az energiavesztesége feltárására, a költséghatékonyabb energiafelhasználási megoldások elemzésére. Továbbá kiterjed az üzemeltetési eljárások vizsgálatára, a megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségeinek elemzésére.
Az energetikai auditnak a vizsgált rendszer energiafogyasztásával, a terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülnie. Ki kell terjednie az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is.
Az auditnak tehát teljeskörűen kell foglalkoznia a tulajdonolt, vagy a technológiai tevékenység végzéséhez használt épületekkel, a tevékenység technológiai folyamataival és a szállítás, közlekedés lehetőségeivel.
Épület karbantartási, fenntartási jellegű szolgáltatói tevékenység végzése esetében az energetikai audit teljessége a szolgáltatás folyamatának és a kapcsolódó szállítási folyamatok vizsgálatát jelenti, tekintve, hogy a karbantartott épület a szolgáltatásnak csak a tárgya.
Energetikai audit vagy ISO 50001?
Energetikai audit
Az energetikai audittal szemben elvárás, hogy közelítő pontossággal tartalmazzon olyan számításokat, amelyek segítségével a döntéshozók el tudják dönteni, hogy mely beruházásokat indítják el, illetve mely beruházásokra készíttet megvalósíthatósági tanulmányokat fogadják el.
Amennyiben vállalata nem rendelkezik sem energetikai audittal, sem ISO 50001 energiagazdálkodási rendszerrel, úgy a Hivatal a törvény alapján felszólítja Önt az energetikai auditálás 90 napon belül történő elvégeztetésére!
Az energetikai audit elkészítése jogszabályi kötelezettségtő függetlenül is elkészíthető, és ésszerű egyéb nagy energiafogyasztású vállalatok, szervezetek, illetve intézmények esetében is.
Külső szakértőként velünk elvégeztetheti cége veszteségfeltárását, az ISO 50001 minősítésre való felkészítést. Ez segítheti és eredményesebbé teheti munkájukat az energiagazdálkodási és a környezetvédelmi elvárások tekintetében.
Kik mentesülnek a négy évenként elvégzett kötelező auditálás alól?
Az Energiahatékonysági törvény a nagyvállalatok számára négyévente energetikai auditálás végzését írja elő. Mentesíti ugyanakkor e kötelezettség alól azt a nagyvállalatot, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet.
Célszerű körültekintő energiaveszteség-feltárásra alapozva az ISO 50001 minősítést megszerezni. Ez lehet a kötelezettek számára a legkedvezőbb, ez van összhangban a törvény alapjául szolgáló EU irányelvvel, valamint ez eredményezhet jelentős energia és költségmegtakarítást.
Az Energiahatékonysági törvény alapjául szolgáló 2012/27/EU irányelv a feladatok ismétlésének elkerülése érdekében mentesíti a négyévenkénti kötelező energetikai auditálás alól az energia, és a környezetirányítási rendszert működtetőket. A feltétel az, hogy a működtetett irányítási rendszernek tartalmaznia kell az energetikai auditálás minimális elemeit.
- naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülnie,
- az audit során el kell végezni az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatát, beleértve a szállítást is,
- ha lehetséges, az életciklus-költségek elemzésére (LCCA) kell épülnie, nem pedig az egyszerű megtérülési időszakokra (SPP),
- arányosnak és megfelelően reprezentatívnak kell lennie, hogy megbízható képet adhasson az általános energiahatékonyságról és segítségével megbízhatóan meg lehessen határozni a legjelentősebb javítási lehetőségeket,
- az energetikai auditnak részletes és hitelesített számításokat kell lehetővé tennie a javasolt intézkedésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy világos tájékoztatást adjanak a potenciális megtakarításokról,
- az energetikai audit során felhasznált adatoknak a visszamenőleges elemzés és a teljesítmény nyomon követése érdekében tárolhatónak kell lenniük,
- ki kell terjednie az alkalmazott energia hordozók és költségeik meghatározására,
- be kell mutatnia a fogyasztási trendek bázisértékeit és fajlagos értékeit,
- be kell mutatnia az energiapazarlási pontokat,
- elemzést kell készítenie a költséghatékonyabb energiafelhasználási módokról, azok feltárását követően, a megújuló energiaforrások alkalmazásait be kell mutatni, valamint a fejlettebb üzemeltetési eljárásokat és az új berendezéseket.
Az energetikai veszteségfeltárás során azt keressük, miképpen jobbíthatók a rendszerek. Azt elemezzük, milyen korszerűsítésekkel, energiahatékonyság növelő intézkedésekkel csökkenthető energiafelhasználásuk, üzemeltetési költségük. Az energiaveszteség-feltárás általában hosszú évek óta üzemelő rendszerekre irányul.
A vizsgált rendszerek létesítése óta eltelt idő alatt jelentős mértékben megváltozhatott a gazdasági környezet (az energiahordozók elérhetősége, vele összefüggésben az ára). Jelentős mértékben javulhatott a feladat elvégzésére alkalmazható berendezések és eszközök műszaki színvonala, hatékonysága.
Ezek szem előtt tartásával veszteségnek tekinthetjük, ha a vizsgált rendszer energiafelhasználása (üzemeltetési költsége) nagyobb, mint az elemzés időpontjában azonos feladat ellátására alkalmas rendszer energiafelhasználása (üzemeltetési költsége).
Az energetikai audit menete
Energetikai audit
Az audit előkészítése:
- Előzetes kapcsolatfelvétel: audit célkitűzéseinek, pontosságának, mélységének tisztázása. A vállalat tevékenységének, szolgáltatásainak, működésének megismerése,
- Indító megbeszélés: felelős személyek megnevezése, előírások tisztázása,
- Adatgyűjtés: tervek, mérési eredmények összegyűjtése,
- A meglévő épületenergetikai állapot rögzítése,
- A technológiai energiafogyasztás meghatározása: az üzemidő, a névleges teljesítmény és a terhelési adatok ismeretében,
- A szállításhoz kapcsolódó adatok összegyűjtése (ez az összes közvetlenül saját tulajdonú járműre vonatkozik),
- A rendelkezésre álló dokumentumok bekérése:
- Létesítmények tervdokumentációi, műszaki leírása,
- Gépészeti, elektromos tervrajzok,
- Energiaszerződések és fogyasztási adatok (víz, gáz, villamos energia, stb.),
- A jelentősebb energiafogyasztó berendezések műszaki adatai, üzemidejük,
- Információk korábbi felújításokról, energetikai beruházásokról
- Előzetes helyszíni felmérés: az üzemeltetőkkel, műszaki munkatársakkal való egyeztetés, az üzemeltetési tapasztalatok rögzítése. Tervdokumentáció hiányában az épület és gépészeti rendszerének felmérése.
- Helyszíni bejárás: felmérésre kerülnek a termelőfolyamatok, eszközök, a rendelkezésre álló tervdokumentáció és a megvalósult állapot összehasonlítása, különös tekintettel az épületszerkezetre, a komfort és a technológiai célokat ellátó fűtési, hűtési, illetve szellőzési rendszer kialakítására.
- A helyszíni bejárások alkalmával áttekintésre kerül a gazdálkodó szervezet energiaellátása, energiaátalakító/termelő és elosztó rendszerei, továbbá a végfelhasználás/fogyasztás módja. A bejárások alatti mélyinterjúk segítségével elsajátításra kerülnek az adott rendszerre vonatkozó sajátosságok. Az üzemviteli tapasztalatok és az esetleges panaszok összegyűjtésre kerülnek.
- Helyszíni munka: szükséges helyszíni felmérések, mérések elvégzése.
Az audit célja annak felmérése, hogy az Ön vállalati energiafelhasználása milyen pontokon optimalizálható, hogyan illeszthetők be a rendszerbe a hatékonyságot növelő elemek vagy akár a megújuló energia.
Az energetikai audit egy olyan komplex vizsgálat, amely az épületek, folyamatok, és logisztikai rendszerek veszteségeit tárja fel és ad megoldást a rendszerek energiafogyasztásának csökkentésére.
Adatfeldolgozás, kiértékelés
Energetikai Audit
Adatfeldolgozás, kiértékelés
- A rendelkezésre álló dokumentumok és a helyszínbejárás alapján a műszaki állapot felmérése.
- A helyszíni felmérés eredményeinek kiértékelése, összegzése.
- A tényleges fogyasztási adatok meghatározása a rendelkezésre álló számlák alapján.
- A fogyasztási adatok elemzése, az átlagos energiafogyasztási jellemzők meghatározása.
- Az energetikai teljesítmény jelenlegi helyzetének értékelése, energiahatékonyság növelésének lehetőségeinek vizsgálata.
Energiahatékonyság növelési javaslatok kidolgozása az épületszerkezetek, az épületgépészeti rendszerek, az épületvillamossági rendszerek és a főbb technológiai fogyasztók vonatkozásában a meglévő energiafogyasztási és a technológiai információk alapján.
A fejlesztési változatokhoz kapcsolódó energia és költségmegtakarítás, beruházási költségbecslés, valamint az egyszerű megtérülési idő meghatározása.
Főbb technológiai energiafogyasztás/folyamatok vizsgálata. Beépülő teljesítmény, kihasználtság, használati szokások vizsgálata, a rendelkezésre álló fogyasztási és berendezés adatok, valamint becslés alapján.
Bemutatásra kerülnek az alábbi beavatkozási kategóriák szerinti intézkedési javaslatok:
- beruházást nem igénylő (egyszerű),
- támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő (költségoptimális),
- jelenleg csak támogatásokkal reális (költségigényes).
A vizsgálat alapján bemutatásra kerül a vizsgált telephely, illetve a létesítmények aktuális állapota, javaslatok a gazdaságosabb működésre és/vagy működtetésére. Javaslattétel az energiafogyasztó rendszerek energiahatékonyságának növelésére, energiatakarékos technológiai változtatásokra, megoldások alkalmazására – például megújuló energiafelhasználás lehetőségének vizsgálata.
Az újonnan alkalmazandó berendezések, illetve technológiák egyszerűsített megtérülési idejének számítása. A javaslatok és a várható eredmények összegzése. A szervezet fogyasztói szokásainak megváltoztatására irányuló célok lefektetése.
Az audit jelentés szakmai eredményeinek a törvény által előírt módon és formátumban az ÁNYK rendszeren keresztüli feltöltése, és a visszaigazolás átadása.
Az energia audit szükséges rossz vagy érték?
A megfelelő szakmaisággal elvégzett audit egyértelmű érték a vállalatnak, hiszen az audit során meghatározásra kerülnek a fejlesztési lehetőségek megtérülési számításokkal alátámasztva, mellyel hatékonyabban valósíthatók meg a vállalat energiahatékonysági, környezetvédelmi és versenyképességi céljai.
Emellett az energiahatékonysági audit elvégzésével pontos képet kapunk a jelenlegi energiafelhasználásról, feltérképezésre kerülnek a hiányzó adatok, mérési pontok, ütemtervek, megfogalmazásra kerülnek a vállalat működését segítő fejlesztések. Gépészeti és megtérülési számításokkal készülnek fejlesztési javaslatok az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére, felmérésre kerülnek a megújuló energiafelhasználási lehetőségek.