EnergiaTender
Energetikai tanúsítvány
Önnek vagy vállalkozásának energetikai tanúsítványra van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal!

Mikor kell elkészíteni?

Energetikai tanúsítvány

EKR

Önnek vagy vállalkozásának energetikai tanúsítványra van szüksége? – Szakértő Partnerünk Segít!


Mi is az az energetikai tanúsítvány?

Az energetikai tanúsítvány egy okirat. Az ingatlanok energetikai tanúsításának célja, hogy pontos képet kapjunk az adott épület alapvető energiaigényéről. Megmutatja azt, hogy az adott ingatlan mennyire jól használja fel az energiát.

A tanúsítvány révén lehetőség nyílik javaslatok kidolgozására, amelyek hatékonyan csökkenthetik az ingatlan energiafelhasználását, s ezáltal üzemeltetési költségeit.

Mikor kell elkészíteni az energetikai tanúsítványt?

A 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet értelmében:

  • új épület építésekor a használatbavételi eljárásban;
  • meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon átruházása vagy egy évet meghaladó bérbeadása esetén;
  • 500 m² -nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

Mikor ajánlott elkészíteni az energetikai tanúsítványt?

  • épületszerkezeti és épületgépészeti korszerűsítés előtt, a beruházási döntés megalapozására;
  • energiahatékonysági pályázat előkészítésekor, a megtakarítás kimutatására.

Az Európai Unió évről évre szigorúbb követelményeket támaszt az energetikai tanúsítványban és az energetikai előírásokban.

Magyarországon az épületek nagy százaléka számít elavultnak az energiafelhasználást tekintve.

Használatba vételi engedély megszerzéséhez a 7/2006 TNM rendelet 6. sz. mellékletének alapján legalább BB energetikai tanúsítványra van szükség.

A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjének bevezetésének fő célja az alternatív energiaellátás alkalmazásának előmozdítása mindazon esetekben, amikor annak műszaki, környezeti és gazdaságossági feltételei adottak.

Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.

A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6. mellékletben a négy követelmény, aminek meg kell felelni:

  • A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények;
  • A fajlagos hőveszteség tényező követelményértékei;
  • Összesített energetikai jellemző követelményértékek;
  • Felhasznált minimális megújuló energia részaránya.

Előlap

Az első fejezet a Hiteles Energetikai Tanúsítvány (HET) első oldala az összefoglaló lap. Ezt az előlapot az e-tanúsítás alkalmazás generálja, amikor a tanúsítványt készítő szakember beküldi azt a központi adatbázisba.

Ezen az oldalon található: az ingatlan címe és helyrajzi száma, a megrendelő adatai, a legfőbb mutatószámok, a HET sorszám, az ingatlan energetikai tanúsítvány besorolása és a javaslat az energia megtakarításra.

Kalkuláció

A második fejezetben kapnak helyet a kiadott besorolást alátámasztó számítások, az épületszerkezetek paramétereit-, a gépészeti rendszereket leíró számítások.

Minden műszaki paraméter részletesen dokumentálásra kerül. Ennek a résznek a megjelenése többféle is lehet, attól függően, hogy a mérnök milyen szoftvert alkalmazott a számításhoz.

Korszerűsítési javaslatok

A harmadik fejezet a felújítási javaslatok, amely az ingatlanon megvalósítható energiahatékonyság fejlesztéseket sorolja fel.

Itt a tanúsítványt készítő mérnök javaslatot tesz, arra nézve, hogy milyen korszerűsítésekkel lenne javítható az ingatlan energiafelhasználása és ez által, hogyan lehetne jobb besorolást elérni az adott ingatlanra.

A megfogalmazott javaslatok csak lehetőségek, kötelezettség nem terheli az ingatlantulajdonost.

Mellékletek, fényképek

A negyedik fejezet a csatolt mellékleteket és a helyszínen készült fotókat tartalmazza. Nem lehet tanúsítványt kiállítani helyszíni kiszállás nélkül.

Megtekintendő és kötelezően a fotódokumentáció részét képezi az épület homlokzatai kívülről, egy-egy jellemző nyílászáró közelről, az összes telepített hőtermelő berendezés és az épületgépészet egyéb berendezései.

Energetikai besorolások

Mit mutat meg az energetikai tanúsítvány?

EKR

Az energetikai besorolás és értelmezése – Mit mutat meg az energetikai tanúsítvány?


Az energetikai tanúsítvány egy olyan eszköz, amely az ingatlan energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot fogalmaz meg az energia megtakarítás lehetőségeire.

A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiafelhasználása. Ez a tanúsítvány az energiafelhasználás alapján végzi el az ingatlan besorolását a legkedvezőbb „AA++” kategóriától a “CC” (Korszerű) kategórián át a legkedvezőtlenebb „JJ” kategóriáig.

Az AA++ osztály hivatalos elnevezése a „Minimális energiaigényű”, amely a legmagasabb energetikai besorolási osztály Magyarországon, a tanúsított ingatlanok kevesebb, mint fél százaléka ér el. Ezen ingatlanok üzemben tartási költségei, a mai technikai megoldások mellett, az elérhető legalacsonyabbak.

Az AA+ osztály hivatalos elnevezése a „Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú”, amely jól szemlélteti az energetikai elvárások szerinti megítélését. Az ebbe a kategóriába tartozó ingatlanok rendkívül korszerűek, a tulajdonosnak semmilyen fejlesztési teendője nem lesz az elkövetkező évtizedekben.

Az AA osztály hivatalos elnevezése a „Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb”, kitűnően szemlélteti az energetikai elvárások szerinti megítélését. Az ebbe a kategóriába tartozó ingatlanok energiafogyasztása alacsony, a kategória elérésének jogszabályi feltétele a megújuló energiaforrások használata, így ezek az ingatlanok minden esetben rendelkeznek valamilyen környezetbarát energiatermelési móddal.

A BB osztály hivatalos elnevezése a „Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő”, ami még éppen megfelel a 2021-től érvényben lévő közel nulla energiaigény építésügyi előírásainak.

A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje az új épületek építésekor alkalmazandó előírás, amely több energetikai paraméterét is meghatározza az ingatlanoknak, ilyen a beépíthető nyílászárók minősége, a hőszigetelések mértéke és bizonyos megújuló energiaforrások kötelező alkalmazása.

A CC osztály hivatalos elnevezése a „Korszerű”. Ebbe a kategóriába tartozó ingatlanok vagy a közelmúltban épült épületek, vagy egy jelentősebb korszerűsítésen átesett régebbi építésűek. Szinte minden esetben hőszigeteltek, alacsony energiafogyasztásúak.

A DD osztály hivatalos elnevezése a „Korszerűt megközelítő”. Az ide sorolt ingatlanok mérsékelt energiafogyasztásúak, a tulajdonos rezsiköltségei kedvezőek.

Általában a 2000-es években épült ingatlanok tartoznak ebbe az osztályba, valami olyan hiányossággal, amely megakadályozza, hogy elérjék a CC minősítést.

Az EE osztály hivatalos elnevezése az „Átlagosnál jobb”, amely jól mutatja a hazai ingatlanállomány minőségéhez viszonyított megítélését.

Ezek az ingatlanok jellemzően az ezredforduló előtt épültek, energiahatékonyságuk már nem elégíti ki teljesen a mai elvárásokat, de kisebb beruházásokkal még CC kategóriába feljavíthatóak.

Az FF osztály hivatalos elnevezése „Átlagos”, amely a magyar lakásállományban elfoglalt pozíciójára utal. Az ebbe a kategóriába tartozó ingatlanok már nem számítanak korszerűnek, ugyanakkor még energiapazarlónak sem.

Jellemzően a 90-es években épült házak tartoznak ide, és esetleg olyan régebbi épületek is, ahol már végrehajtottak valamilyen energiahatékonysági beruházást.

A GG osztály hivatalos megnevezése az „Átlagost megközelítő”, amely az épületállomány átlagos színvonalához viszonyítja a besorolást. Ezeknek az ingatlanoknak az energiafogyasztása már számottevő, aminek az oka általánosan az elavult épületszerkezetekben és épületgépészetben keresendő.

Jellemzően az 1980-as és 1990-es években épült házak tartoznak ide, és esetleg olyan régebbi épületek is, ahol már végrehajtottak valamilyen energiahatékonysági beruházást.

A HH osztály hivatalos elnevezése a „Gyenge”. Az ide tartozó ingatlanok magas energiafogyasztásúak, épületszerkezeteik és épületgépészetük is elavult, általában évtizedek óta nem estek át korszerűsítésen.

Az II osztály hivatalos megnevezése a „Rossz”, amely pontosan szemlélteti az érintett ingatlanok energiahatékonysági megítélését. Ezek az ingatlanok súlyosan elavultak, a tulajdonos rezsiköltségei kiemelten magasak.

Az ide tartozó épületek nem estek át felújításon, az eredeti épületszerkezeteket és nyílászárókat találjuk meg bennük, rossz hatásfokú épületgépészettel.

A JJ osztály hivatalos elnevezése a „Kiemelkedően rossz”. Az ebbe a kategóriába tartozó ingatlanok súlyosan energiapazarlóak, gyakran olyan kialakításokkal, amelyek már az építés idejében sem számítottak megfelelőnek.

Az ilyen ingatlanoknál sajnos az energiahatékonysági fejlesztések már olyan magas költségekkel járnának sokszor, amiket az épület piaci értéke már nem tud kompenzálni.

Energetikai besorolást befolyásoló tényezők

Szakértő Partnerünk Segít

EKR

Milyen tényezők befolyásolják az energetikai besorolást?

  • az épületek felületének és térfogatának aránya;
  • az épületen található hőszigetelés minősége és vastagsága;
  • milyen nyílászárókkal rendelkezik az adott ingatlan;
  • milyen a fűtési és melegvíz-ellátási rendszere;

Minden mérőszám és fogyasztási adat az energetikai tanúsítás során az adott épülethez is viszonyítódik.

  • geometriai adatai, a felület-térfogat arányának kiszámítása;
  • fajlagos hőveszteség tényező kiszámítása;
  • nyári túlmelegedés kockázatának felmérése;
  • a nettó fűtési hőenergia igény felmérése;
  • a fűtési rendszer veszteségeinek meghatározása;
  • a melegvíz ellátás nettó hőenergia igényének és veszteségének, illetve energiaigényének kiszámítása;
  • a légtechnikai rendszerek hő mérlegének, veszteségének, energia-felhasználásának kiszámítása;
  • a határoló szerkezetek hőszigetelő képességének és a hő veszteségének meghatározása;
  • a hőveszteség milyen energiaforrásból és mekkora hatásfokkal van pótolva.
Energetikai tanúsítvány Energiatender

Energetikai tanúsítvány érvényessége

Mikor nem kell energetikai tanúsítvány?

EKR

Meddig érvényes az energetikai tanúsítvány?

A hiteles energetikai tanúsítvány a kiállítástól számított 10 évig érvényes. A tanúsítást végző mérnöknek fel kell töltenie az ingatlanról készült energetikai számításokat az Országos Építésügyi Nyilvántartásba, így hitelesítve azokat. Az ide történő feltöltés dátuma jelenti a kiállítás időpontját, a tanúsítvány érvényessége ekkortól számítandó. A hitelesítést az úgynevezett HET szám igazolja.

Előfordulhat, hogy évek múlásával a tulajdonosok nem találják a papír alapú energetikai tanúsítványt. Ebben az esetben kiadják a hiteles energetikai tanúsítványok országos adatbázisban lévő energetikai tanúsítványokat az ingatlan tulajdonosnak, ha igazolja a tulajdonjogát.

  • Ha az épületet korszerűsítik, vagy átépítik és az érint olyan műszaki paramétereket, amelyek a tanúsítványban figyelembevételre kerültek (pl. hőszigetelések, nyílászárócsere, kazáncsere, megújuló energiaforrások beépítése, hozzáépítés, tetőtér beépítés stb.)
  • Ha több tanúsítvány készült az épületről. A rendelet szerint “új tanúsítvány készítésével az előző hatályát veszti”. Tehát ha több szakvélemény is készült az épületre, mindig a legutoljára kiállított az érvényes.
  • Ha az energetikai tanúsításra vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményértékek megváltoznak. Így például a 2016. január 1. előtt készült energetikai tanúsítványok már nem érvényesek. időközben szigorodtak az energetikai besorolási osztályok.A könnyebb megkülönböztetés miatt a korábbi egy betűjelzés (pl. „A+” – „I”) helyett két betűt használnak („AA++” – „JJ”) és a skálát is kibővítették. Ebben az esetben egy új pótlap kiállítására lesz szükség, amely átszámolja a korábbi osztályzatot a jelenleg használtra.A pótlap lekérése díjmentes, viszont csak abban az esetben alkalmazható, ha a régi tanúsítvány kiállítása óta nem történt semmilyen átépítés, korszerűsítés.

Ha ezek közül egyik sem történik meg, akkor az energetikai tanúsítvány többször is felhasználható, a 10 éves érvényességi időn belül. A szakvélemény az adott ingatlanra készül, így az esetleges tulajdonosváltás nem befolyásolja az érvényességét. Ha a fenti okok miatt érvényét veszti az okirat, az energetikai tanúsítványt aktualizálni kell.

Mikor nem kell energetikai tanúsítvány?

Az energetikai tanúsítvány elkészíttetésének kötelezettségét előíró jogszabály csak azokra az építményekre vonatkozik, amelyek fűtöttek. „Fűtött épület a falakkal ellátott, fedett építmény, amelyben energiát használnak a beltéri légállapot szabályozására”. Abban az esetben, ha bármilyen hőleadó berendezés állandó jelleggel telepítve van az épületben, akkor fűtöttnek kell tekinteni.

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 1. § (2) pontja alapján:

  • az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m²-nél kisebb hasznos alapterületű épületre (pl. garázs), erre az esetre is igaz, hogy a fűtetlen ingatlanok mentesülése a tanúsítás alól. Teremgarázsban található parkolóhely esetében nem kell tanúsítványt készíttetni;
  • az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre. Ha az épületben van kiépített fűtés, akkor a fent megfogalmazott kivétel nem alkalmazható rá egyértelműen;
  • a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
  • hitéleti célra használt épületre;
  • a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;
  • műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m², vagy a fűtési idényben több, mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 3. § (4) pontja alapján:

  • a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdonátruházás esetén;
  • ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;
  • a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító vagyonkezelésében lévő lakóingatlan arra jogosultak általi visszavásárlása esetén.

Kérjen egyedi ajánlatot

Szakértő partnerünk segít

Szakértő Partnerünk az alábbi területeken végez energetikai tanúsítvány készítést:

  • Budapest összes kerületében,
  • Kaposvár és vonzáskörzetében,
  • Pécs és vonzáskörzetében.

Az energetikai tanúsítvány elkészítésének árát számtalan tényező befolyásolhatja. A pontos ár meghatározása érdekében kérjen egyedi ajánlatot!

A webhely tartalmának megjelenítéséhez és a felhasználói élmény fokozásához cookie-kat és hasonló technológiákat használunk. A cookie-k (sütik) használatának szabályzatáról bővebb információt és tájékoztatást a linkre kattintva tudhat meg: