Az energetikai szakreferens javaslatok szintjén részt vesz a gazdálkodó szervezet energiapolitikai és energetikai stratégiai céljainak megalkotásában, ösztönözve azt az energiahatékonysági és megújulóenergia-kapacitásnövelésre irányuló fejlesztésekre, melynek alapját a havi rendszerességgel ellenőrzött mért fogyasztási adatok és azok kiértékelései adják.

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosításának 21/B. (1) bekezdése kimondja, hogy a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosításának 7/A. § (1) bekezdése által meghatározott energiafogyasztású gazdálkodó szervezet köteles, legalább egy, tőle munkajogilag és társasági jogilag független, megfelelő szakértelemmel és képzettséggel rendelkező energetikai szakreferenst igénybe venni.

• figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását,
• tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmú és rendszerességű jelentést ad a gazdálkodó szervezet számára,
• közreműködik az Ehat. tv. 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében, és az adatszolgáltatást a gazdálkodó szervezet nevében benyújtja a Hivatalhoz (ld.: 2/2017. (II. 16.) MEKH rendelet 3. § (2) bekezdés),
• részt vesz a gazdálkodó szervezet alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában,
• 2018. 01.01-től a MEKH elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében alkalmazott almérők adatait nyilvántartja és azokat a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosítása 7/A. § (2) pontban leírtak alapján havi és éves jelentésben megküldi,

122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosítása 7/A. § (2) pontja alapján:

• szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesz a rendszeres energetikai auditálás lefolytatásában, valamint az EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakításában és működésének figyelemmel kísérésében,
• javaslatokat fogalmaz meg energiahatékony üzemeltetési megoldásokkal, energia-hatékonysági fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban,
• gondoskodik a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredmények kimutatásáról,
• az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára havi jelentést készít tevékenységéről, az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet tárgyhavi energiafogyasztásának mértékéről és annak értékeléséről a korábbi fogyasztási adatok, beruházások, fejlesztések, valamint egyéb körülmények tükrében,
• összefoglaló éves jelentést készít az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára készített havi jelentések alapján a tárgyévet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet május 31-ig honlapján közzétesz,
• ellátja az energiabeszerzéssel, energiabiztonsággal, energiahatékonysággal kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat.
• nyilvántartja a MEKH elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében felszerelt almérők adatait.

Az EnergiaTender vállalja a fent említett feladatok teljes körű ellátását!

• Az energetikai szakreferens igénybevételi kötelezettségre, valamint a szakreferensi tevékenységre az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény,

• Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet),
• A nagyvállalatok és az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek energiafelhasználásának mértékére, valamint energiamegtakarítására vonatkozó adatszolgáltatás rendjéről szóló 2/2017. (II. 16.) MEKH rendelet,
• Az energetikai auditálási és energetikai szakreferensi tevékenység folytatásával összefüggő díjakról szóló 16/2018. (XII. 21.) MEKH rendelet, vonatkozik.

Munkajogilag független: nem áll az adott gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban – a munkaviszony fogalma a 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján határozható meg.

Társasági jogilag független: az energetikai szakreferens nem vezető tisztségviselője, nem tagja az adott gazdálkodó szervezetnek – ideértve a részvényest is –, valamint nem tagja a gazdálkodó szervezet felügyelőbizottságának. Ugyanez érvényes a kötelezett gazdálkodó szervezetnek a gazdálkodó szervezet formában működő energetikai szakreferenshez való viszonyában is.

A vonatkozó törvényi és kormányrendeleti szintű rendelkezések nem határoznak meg összeférhetetlenségi szabályokat ugyanazon vállalkozás számára történő energetikai auditori és energetikai szakreferensi szolgáltatásnyújtással kapcsolatban.

Ha a gazdálkodó szervezet kevesebb mint 3 éve kezdte meg működését, akkor a törtidőszakra vonatkozó fogyasztási adatait kell éves szintre vetíteni és ez alapján az éves fogyasztási átlagot megállapítani.

Amennyiben a PB-gáz és a gázolaj elégetéséből eredő hő kerül felhasználásra, a termelt hőt GJ mértékegységre történő átváltást követően kell az energiafelhasználási adatokhoz hozzászámítani.

A közlekedési, szállítási vagy mezőgazdasági termelési célú, villamos energiától és földgáztól eltérő formájú üzemanyag (pl. gázolaj) felhasználása figyelmen kívül hagyható a kötelezettség megállapítása során.

Az Ehat. vhr. új 7/A. § (1) bekezdésében meghatározott fogyasztási átlagokat vagylagos feltételekként kell figyelembe venni, azaz, ha a gazdálkodó szervezet végsőenergia felhasználásának átlagértéke meghaladja az Ehat. vhr. 7/A. § (1) bekezdésében meghatározott bármely fogyasztási mennyiséget, akkor köteles energetikai szakreferens igénybevételére.

Ha mérő (almérő, bármely fogyasztásmérő vagy számláló műszer, költségmegosztó készülék, hőmennyiségmérő stb.) felhasználásával kerül mérésre a továbbadott energia a gazdálkodó szervezetek között, akkor a továbbadott energiamennyiség figyelmen kívül marad a továbbadó gazdálkodó szervezet vonatkozásában, az energetikai szakreferens igénybevételi kötelezettség alapjául szolgáló feltételek megállapítása kapcsán.

Mérő (almérő, bármely fogyasztásmérő vagy számláló műszer, költségmegosztó készülék, hőmennyiségmérő stb.) nélkül továbbadott energia a továbbadó gazdálkodó szervezet energiafogyasztásának számít.

Az energiahatékonysági jogszabályok meghatározott energiafogyasztású gazdálkodó szervezetek számára teszik kötelezővé az energetikai szakreferens igénybevételét, és nem tesznek különbséget a gazdálkodó szervezet tulajdonosi köre szempontjából.

Az energiahatékonysági jogszabályok meghatározott energiafogyasztású gazdálkodó szervezetek számára teszik kötelezővé az energetikai szakreferens igénybevételét. Ha a közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerinti ajánlatkérő, azaz közintézmény, a feladatait gazdálkodó szervezeti formában látja el és jogszabályban meghatározott energiafogyasztással rendelkezik, akkor köteles energetikai szakreferens igénybevételére.

Az energetikai szakreferens igénybevételére a meghatározott energiafogyasztású, Ehat. tv. 1. § 16. pontja szerinti gazdálkodó szervezet köteles.

A költségvetési szerveket és helyi önkormányzatokat – mint az Ehat. tv. 1. § 23. pontja szerinti közintézményeket – érintően az Ehat. tv. 11/A. § rendelkezik.

A megyei, fővárosi kormányhivatal a Hivatal kezdeményezésére kétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedő bírsággal sújtja azt az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetet, amely a meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság ismételten kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150%-a, legmagasabb összege hárommillió forint lehet.